Névnapra készült a nagymamának a gyerekeim keze nyomával.
Textilfilccel körberajzoltam az előre kitalált formában a kezecskéket. A 6 hónapos kezét volt a legnehezebb körberajzolni. Az ujjakra beleírtam a neveket. Remélem örömet szerzünk a mamának!
Most már kezdek helyre rázódni, így folytatnám a blogolást. Hoztam is néhány új ötletet.
Tegnap este készítettem az őszi dekorációnkat. Lényegében a tavaly készített süniket használtam fel hozzá, illetve papírtörlő gurigát és dekortapaszt használtam.
A papítrlő gurigát dekortapasszal díszítettem, egy kartonra szintén tapaszokat ragasztottam, majd a kartont szív alakban kivágtam. Két oldalú ragasztóval illesztettem őket egymáshoz és mint mindig raffiával kötöztem.
A gyerekek kalapjai szilveszterre készültek.
Színes kartonpapírt használtam. Kivágtam két kört (én kistányért használtam sablonnak, kb. 15-20 cm-es átmérőjű kör ). A két kör szélét összetűztem, majd kúp alakba hajtottam és a másik széleket is összetűztem úgy, hogy a tetején maradjon egy kicsi lyuk.
A gyerekek rajzoltak rá, illetve csomagolópapírból vágtam ki mintákat és ezeket ragasztották fel. Zseníliadrótra gyöngyöket fűztem a süveg tetejére illesztettem. A alul a kalap két szélét lyukasztottam és gumidamilt kötöttem rá, így nem esett le a fejükről.
Sajnos képeket a folyamatról nem készítettem, mert a fényképezőgépünk elromlott, illetve csak rossz minőségű képeket csinál.
Azért a végeredményről egy kép:
Még csak ismerkedem a dekorgumival, így egyszerű formákat választottam.
Elsőként a gyerekek nevét készítettem el, egy-egy könnyű formával.
Már októberben sokat töprengtem azon, hogy az adventi naptár idén milyen módon készüljön. Mivel két gyerekem van, így mindenképp két naptár jöhetett szóba, ami egyszerű és nem túl költséges.
Így kezdtem el félretenni a WC-papír gurigákat.
A gurigákat félbe vágtam sniccer késsel (tapétavágóval). A fél gurigákat pedig krepp papírba csomagoltam. Eleinte celluxszal körberagasztottam, de közben rájöttem, hogy teljesen felesleges, mert a guriga belsejébe lehet hajtani a papírt és tökéletesen rajta marad.
Zöld kartonból egyszerű mintát vágtam (ez lehet akár fenyőfa, vagy simán csíkokra is vágható). A lányomnak 4 sorból álló kartoncsíkokat vágtam, amire facsipeszeket ragasztottam. Mintalyukasztóval (macimintás) készített formákat ragasztottam rá és erre írtam a számokat.
A kartoncsíkok tetejét jobbról és balról lyukasztottam, és raffiával egymáshoz kötöztem. Hurkapálcával merevítettem a kartont, hogy ne hajoljon nagyon meg a felfüggesztésnél.
A Marvinét kicsit egyszerűbben készítettem. Egy A3-as zöld kartont félbehajtottam, majd félköröket vágtam bele (kicsit a fenyőágra hasonlítson). Erre ragasztottam a facsipeszeket, ugyanazzal a módszerrel, mint ahogy Effié készült, viszont ebben az esetben két sorom lett. Egy elől és egy hátul. A karton tetejét lyukasztottam, majd ezüst színű madzaggal átfűztem, majd a két végét csomóztam, hogy felakasztható legyen a nappalink falára.
A leírása kicsit bonyolultra sikerült, ezért mindenképp szemléltetném képpel is.
Effi hirtelen nagycsoportos lett. Az oviban minden nagycsoportos saját ceruzatartót kapott, amit az óvónéni készített. Effi azóta nyaggatott, hogy otthon is legyen saját ceruzatartójuk.
Sokat gondolkodtam, hogy miből is készítsük el. Majd a sörösdobozra esett a választásom.
A doboz tetejét konzervnyitóval levágtam, aztán késsel kb. 1 cm szélesen bevagdostam és visszahajtottam.
Akkoriban festettük a lakást, így maradt fehér színű falfesték. Ezzel kentem át kétszer a doboz külsejét (valamilyen alapozó festék mindenképp szükséges). Másnap pedig a gyerekek fantáziájára bíztam, hogy milyenre festik.
Amikor elkészültek hagytam megszáradni, majd lelakkoztam. Mivel a teteje néhány helyen szúrt, így zsákszalaggal körbe ragasztottam. Dekorgumiból a jeleket elkészítettem és ráragasztottam.
